![[Dr. László Marianna Fogszabályozás]](/uploads/assets/default-logo.original.png){kind=logo}
Olyan kiegészítő, kivehető fogszabályozó elem, ami a fogak, állcsontok mozgását, növekedését irányítani igyekszik. Lényege, egy, a homlokon és az állon megtámaszkodó vázas készülék, amihez lehet illeszteni azokat a gumikat, amik a fogakra ráakasztva a fogakat, állcsontokat mozgatják. Főleg éjszakai viseletet írnak elő.
A rögzített fogszabályozó egyik alapeleme. Ez az a zár, amit felragasztanak a fog külső, vagy belső felszínére. Ez a zár tartalmazza azt a fogra jellemző információt, ami akkor fog megmutatkozni, amikor a fogszabályozó ív behelyezésre kerül a zárba. A zár készülhet több anyagból (fém, aranyozott fém, műanyag, porcelán) és készülhet több formában. Részei. Bázis, amivel a fogra rögzül. Szárnyak, ami mögé akasztják be a ligatúrákat, azaz kikötőelemeket. A brekettek közepén van egy barázda, vályú, amibe illeszkednek be a fogszabályozó ívek. Az, hogy a az adott páciens milyen brekettet kap függ az esettől, az orvos kezelési megfontolásaitól, szokásaitól
A fogmozgatás egyik eleme. Különböző színekben készülnek ezek a láncok, a lukak közötti távolság és a gumi erőssége befolyásolja a lánc erősségét.
Régen minden fogra gyűrűk kerültek és azokon voltak a zárak. A mai fogszabályozásban többnyire a hátsó, őrlőfogakra kerülnek gyűrűk. Ezek olyan fém készülékek, amik a fog kerületét körbefogva, a fog méretének megfelelően kerülnek kiválasztásra. Lehet rájuk zárakat szerelni kívül is és belül is.
Egy olyan kiegészítő fogszabályozó elem, amit mind a kivehető, mind a rögzített készülékhez lehet csatlakoztatni. Szerepe a kezelés alatt, vagy egyes fogak mozgatása, helybenntartása, vagy a növekedés befolyásolása. Ennek szájon kívüli részére különböző irányú húzást lehet kifejteni.
Ezt a kifejezést a különböző fogmozgásoknál használják. Lényege, hogy a különböző rések zárásakor azon fogakat, fogcsoportokat, amik mozgását kontrollálni, korlátozni akarják, nevezik horgonylati fogaknak. Tehát a többi fogat ezekhez a horgonylati fogakhoz mozgatják. Különböző módon lehet erősíteni a horgonylatot. Ilyenek lehetnek bizonyos fogazaton belüli összekötések, kiegészítő kivehető elemek, pl. headgear, arcmaszk, vagy implantátumok. Ilyen céllal lehet különböző gumihúzásokat alkalmazni az alsó és a felső fogak között
A fogszabályozó készülék olyan segédeleme, amihez akár gumit, akár valamilyen más aktív eszközt lehet csatlakoztatni. Felhelyeznek ilyeneket mozgatandó fogakra, de akár az ívre is, vagy kivehető fogszabályozó készülékhez.
Amint a horgonylat ismertetése során láttuk, nagyon fontos a horgonylati fogak helyben tartása, terhelésük kímélése. Ennek céljából igyekszik a fogszabályozás olyan elemeket is használni, amik nem függnek a páciens együttműködésétől. Ilyenek lehetnek kis csavarok amit a fogak mellé a csontba helyeznek a kezelés idejére. Hasonló céllal használatosak pici lemezek, amiket a csontra ültetnek, és amikből elindíthatóak olyan erők, amik a fogakat mozgatják
Olyan, a ligatúra gumiknál nagyobb átmérőjű gumikarikák, amiket bizonyos felső és bizonyos alsó fogak, közé illeszt a páciens. Azaz, ez egy kooperációs elem, nagyon függ a páciens együttműködésétől. Naponta új gumit kell használni és 7-10 órát, illetve akár többet viselni. Célja a fogak, fogcsoportok irányított mozgatása.
A rögzített fogszabályozó készülék eleme. A közismertebb fogszabályozó ív az, amelyik a rögzített zárakba kerül behelyezésre. Anyaguk lehet különböző összetételű fém, esetleg műanyag. A leggyakrabban használatos fém az acél, de vannak nikkel, titán ívek is. Ezek a különböző keménységű ívek többnyire szürke színűek, de lehetnek aranyozva, esetleg színes teflonnal borítva. Átmérőjük különbözhet kerek, négyzet, téglalap, csak úgy, mint az erősségük. Feladatuk a fogsor kiegyenlítése, illetve a fogak a fogszabályozó ezek mentén mozdítja el a fogakat. Van olyan ív is, ami arra szolgál, hogy a szájpadlás ívén a kétoldali őrlő fogakat köti össze. Van ennek egy alsó megfelelője is.
A kezelés tervezésekor használatos röntgenfelvétel. Ez a röntgen alkalmat ad arra, hogy a növekedés megfelelõ szakaszát megítélhesse az orvos. Ez a kérdés a kezelés idejének meghatározásában jelentõs, a növekedési korban végzett kezeléseknél.
Azt az elemet hívjuk ligatúrának, ami a fogszabályozó ívet tartják benn a zárakban. Anyaga lehet fém, teflonnal borított fém, vagy gumi. Ezek a gumik lehetnek színtelenek, de különbözõ vidám színekben pompázhatnak.
Nyelv felöli. Pl. lingual fogszabályozás a nyelv felöli fogszabályozás másik neve. Használatosak a fogszabályozás alatt un. lingual ívek, kiegészítõ eszközként.
Olyan kivehetõ elem, amit rögzített készülékhez, többnyire gyûrûhöz csatlakoztatnak. Szerepe bizonyos fogak helyben tartása, esetleg hátramozdítása.
Egy olyan kivehetõ fogszabályozó készülék, amit kis fogelmozdításokra használnak. Ebbe a készülékbe az alsó és a felsõ fogak beleharapnak, és a gumi megvezeti a fogakat, a kíván fog-pozícióba.
Az aktív fogszabályozó kezelés utáni kezelési szakasz, amikor a fogak végleges rögzülését biztosítani kell, amíg a csont teljesen átépül. Ennek idejét a fogszabályozó orvos határozza meg. Több módon lehet a fogakat helyben tartani. A két klasszikus módja a kivehetõ és a rögzített (fix) helyfenntartók. A kivehetõ helyfenntartó több formában készülhet, lehet akár kisebb, finomabb fogmozgatásra alkalmas. Ezt kiegészítheti a rögzített helyfenntartó Ez egy, a fogak nyelv felöli oldalán (láthatatlan módon) rögzített vékony drót, vagy mûanyag. Célja a visszamozdulásra leginkább hajlamos fogak helybenntartása. A leggyakrabban az alsó metszõfogakat (szemfogtól, szemfogig, tehát hat fogat) rögzítik így egymáshoz, de más kiosztásban is használhatóak. Akár több évig is benntartható egy ilyen készülék, ami a páciens részérõl nagyon könnyen tolerálható.
Valamilyen fémbõl készült különbözõ hosszúságú és erõsségû rugók, amiket a fogak, fogcsoportok mozgatására használnak. Bár esztétikailag a gumik elõnyösebbek, a rugók nagyon egyenletes és kontrollált erõ-leadást biztosítanak, tehát a kezelés szempontjából elõnyösebbek.
Olyan segédelemek, amelyeket arra használnak, hogy egyes fogakat idõlegesen kissé eltávolítsanak egymástól. Legjellemzõbb felhasználása, amikor a fogszabályozó gyûrûk beragasztása elõtt a hátsó fogakat szeparálják el így egymástól. Használatosak gumik és bizonyos fémek erre a célra. Alkalmas a szeparálás más célra is.
Néha a helyteremtéshez szükséges a fogív, vagy a fogak csontozati alapjának tágítása. Nagyon sok, akár kivehetõ, akár rögzített készülék használatos erre a célra. Ez lehet önálló kezelési szakasz, vagy más kezelési szakasz mellett alkalmazott kiegészítés. Ennek a tágításnak egy speciális formája az un. "gyorstágítás". Ez egy olyan tágítás, ami során nem a fogakat kívánják tágítani, hanem a fogakat tartó csontozati bázist. Lényege, hogy a tágító készülék stabilan rögzül több fogon és az erõ a fogak gyökerén keresztül átvezetõdik a csontra és így a csontokat kezdi egymástól eltávolítani. Legjellemzõbb a felsõ állcsonton való használata, de ritkán használják az alsó állcsonton is. Bizonyos esetekben szükséges sebészileg támogatni ezt a kezelést, de ezt az eset határozza meg.
A fogszabályozási tervkészítés egyik alapvetõ eleme. A terv készítésekor, de ugyanúgy a kezelés végén szokták ezt a röntgen-felvételt kiértékelni. Lényege, hogy ez a profil röntgen alkalmat ad arra, hogy a profil mély, csontozati-fogazati karakterét vizsgálni lehessen.
A nagyõrlõ fogakra helyezhetõ fogszabályozó elem. Lényeg, hogy a fogszabályozó ív egy alagút-szerû tubusba csúszik be. Ezeket a tubusokat vagy a gyûrûkre forrasztják fel, vagy direkt módon a fogra ragasztják. Vannak olyan, un. "konvertálható" tubusok, amelyek az alagút-szerû formából zárrá alakítható. A nagyõrlõ fogakon levõ alap-tubusok mellett sokszor használnak kiegészítõ tubusokat is. Ezek lehetnek ugyanolyan átmérõjûek, mint az alap-tubus és segéd-ívek behelyezésére alkalmasak, de van szélesebb tubus is, amelyhez pl.. a headgear-t lehet csatlakoztatni.